1%

Lelkészi jelentés a 2008-as évről**

"...mert ismeri az Úr az igazak útját, a bűnösök útja pedig semmibe vész." 1. zsoltár

Ezzel a zsoltárgondolattal kezdtem a múlt évi jelentést is. Ez legyen gyülekezetünk jelmondata, Isten Igéjéből vett meggyőződése, személyes életünk vezéreszméje és minden, közösségünket bomlasztó helyzetben vigasztalónk!

Visszatekintve az elmúlt évre, azt a kérdést kell feltenni magunknak, hogy mihez kerültünk közelebb: Isten ismeretéhez vagy a semmihez. Az emberi megítélés tévedhet, a lelkész pedig talán elfogult is - a válaszom azonban az előbbi kérdésre az, hogy a gyülekezet az Isten által ismert úton haladt a múlt évben. Szeretném, ha tényleg igaznak bizonyulna az érzésem, miszerint a semmitől távolabb vagyunk, mint tavaly. Természetesen a tavalyi évben is voltak szomorú tapasztalataink, elkeserítő és érthetetlen szóbeszédek és gáncsoskodások, amik méltatlanok az Isten Igéjén tájékozódó közösséghez. Megrendítő, de nem az újdonság erejével ható tapasztalat, hogy a gyülekezeti közösség épülése, a bizalom erősödése, az összetartozást erősítő közös rendezvények szervezése nem minden gyülekezeti tagnak öröm, van, aki belső keserűséggel nézi a megpezsdülő életet, és nyíltan vagy alattomban akadályozza a közösség életét. Ne érzékenykedjünk, hanem nézzünk magunkba! A múlt évi jelentésemből változtatás nélkül átveszem a kérést: "Kérem, emeljék fel szavukat minden torzsalkodást szító megjegyzés ellen, Isten Igéjével mutassanak rá minden önigazoló sértődés közösséget romboló és undort keltő hatására, alázattal találják meg azt a területet, ahol a legőszintébben tudják szolgálni a gyülekezet fennmaradását!" Egyben a gyülekezet nevében köszönöm - mert biztosan voltak ilyen esetek -, hogy szemtől szembe felemelték szavukat a belső szűkkeblűségből fakadó rossz szándékú szóbeszédek ellen; köszönöm, hogy megtapasztalhattam, hogy sokan őszintén keresik az alkalmat arra, hogy megmutassák a gyülekezet iránti elkötelezettségüket, és a módot, ahogyan a gyülekezet közösségét gazdagíthatják. És köszönöm a magam nevében azt az őszinte szeretetet és tiszteletet, amit sokaktól megtapasztalhattam az elmúlt évben.

Megint utalok a múlt évi jelentésemre: Minden jobbító szándékú és féltő szeretet vezérelte kritikáért hálás voltam, minden bántani akaró, rosszindulatú beszéd fájt. Az Isten ügyét a legolcsóbban megúszni akaró hozzáállást szóvá tettem, és igyekeztem harcolni a gyülekezeti élet komolyságát fenyegető rontás, az emberi komolytalanság ellen. Higgyék el, hogy rajtunk, a gyülekezeti életnek örülő és az azt építeni akaró gyülekezeti tagokon múlik, hogy a gyülekezet a keskeny, életre vivő úton halad-e. Rajtunk múlik, hogy milyen a hangulat a gyülekezetben! Mert nincs ellentábor! Vannak kudarcainknak örülők, kudarcainkat előidézni akarók. De ők egyrészt nagyon kevesen vannak, másrészt nem tábor, mert egyszerűen nem akarnak semmit. Ők annak örülnének, ha nem csinálnánk semmit, és ez ellen egyféleképpen harcolhatunk: azzal, hogy tudatosan és mindig csinálunk valamit, ami építi a közösséget. Nagynéném mesélte, aki itt volt a márc. 15-i ünnepünkön, hogy mellette két asszony beszélgetett. Az egyik azt mondta: Ez a közös ünnepi alkalom biztosan összehozza a falut. Mire a másik azt válaszolta: Ezt a falut ugyan nem!

**Legyen ez a vélemény kihívás a számunkra, Isten Igéjét tényleg komolyan vevő, közösségre vágyó, közösséget építeni akaró béri gyülekezeti tagok számára!**

Sokkal nagyobb gondnak érzem azt, hogy a gyülekezet egyházfenntartói járulékot fizető tagjai között nagyon sokan vannak olyanok, akik valójában érdektelenek a gyülekezet életét illetően. Nem rosszindulatúak, nem bajkeverők, nem örülnek kudarcainknak, csak éppen úgy érzik, nem az ő ügyük az, ami itt folyik. Ennek következménye az, hogy hamvába holtak a hónapkezdő és záró áhítatok, halódik a bibliaóra... A mi feladatunk, hogy az ő érdeklődésüket, elköteleződésüket erősítsük. Elsősorban őszinteséggel, megbízhatósággal, emberi komolysággal, igei élettel...

Bátorítok és bíztatok: épült a gyülekezet közössége 2008-ban, mert mindig csináltunk valamit, amiben együtt gazdagodhatott mindenki, aki gazdagodni akart. Mi pedig azokhoz küldettünk, akik gazdagodni akarnak. (vesd össze Mt. 6, 19-21-gyel!)

Felhívom a figyelmet a béri gyülekezeti honlapra (ber.lutheran.hu), ahol minden fontosabb, gyülekezeti eseményről fényképes beszámoló olvasható, és ahova igehirdetések is felkerülnek.

**Gyülekezeti alkalmak 2008-ban:**

1. januárban az Ökumenikus Imahét

2. nemzeti ünnepek (márc. 15. és okt. 23.) közös ünneplése

3. kirándulás a fiatalokkal áprilisban

4. máj. 17. Pilisen egyházkerületi missziói nap

5. hónapkezdő és záró alkalmak - ezek hamvukba haltak (érdektelenségbe fulladtak)

6. jún. 15-én tanévzáró, aug. 31-én tanévnyitó istentisztelet

7. júl. 6-13-ig gyül. kirándulás a fiatalokkal a testvérgyülekezetbe, Székelyzsomborra, Dsida-est

8. aug. 10-16-ig 3.BEGY

9. aug. 24-31-ig cigánygyerektábor

10. nov. 26. Nógrádi Egyházmegye lelkészgyűlése Béren

11. dec. 12-14. adventi evangelizáció - Bácskai Károly

12. dec. 20. idősek karácsonya

13. dec. 24-én betlehemezés

A szokásos alkalmak, hittanórák, bibliaórák (halódik), istentiszteletek az ismert módon megtartattak.

Thuránszky István